Itt és most derül ki, mi épülhet és hogyan

Mi vonzza a régióba - és Magyarországra - a világ minden tájáról érkező befektetőket, akik iszonyatos tőkemennyiséget kívánnak befektetni? Milyen piacok, milyen termékek és milyen kockázatok várják őket? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a meghívott előadók a Portfolio tizedik alkalommal megrendezett, rekordlétszámú Property Investment Forum konferenciáján.

Magyarország és Románia a nagy nyertesek

Michael Atwell, a CBRE közép-európai tÅ‘kepiaci vezetÅ‘je az európai és régiós befektetési piac alakulásáról beszélt a konferencia nyitóelÅ‘adásában. Elmondta, hogy hatalmas tÅ‘ke keresi a legjobb befektetéseket szerte a világban, így Közép-Európában is, azonban bár az európai befektetési volumen folyamatosan nÅ‘tt az elmúlt években, a régió részesedése jelentÅ‘sen ingadozott, a rátát nagy tranzakciók mozgatták. A befektetÅ‘k számára Európában az Egyesült Királyság, Németország, Spanyolország és Lengyelország a négy legnépszerűbb célpont. Spanyolország felkerülése a listára, mint a válság által egyik leginkább sújtott ország, nagy meglepetést okozott. A régióban 2013-hoz képest a Magyarország és Románia iránti érdeklÅ‘dés nÅ‘tt a legnagyobb mértékben, míg Oroszország és Lengyelország vonzereje jelentÅ‘sen csökkent. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy Magyarország rendkívül alacsony bázisról indult.

Eszközök tekintetében a befektetÅ‘k továbbra is elsÅ‘sorban prémium ingatlanokat keresnek, de tavalyhoz képest jelentÅ‘sen nÅ‘tt a másodrangú és opportunista befektetések részaránya. Szektorok tekintetében az irodapiaci és ipari ingatlanbefektetési volumen nÅ‘tt, míg a kiskereskedelmi szegmens által vonzott tÅ‘ke mértéke jelentÅ‘sen csökkent tavalyhoz képest. BefektetÅ‘i összetétel szempontjából pedig elmondható, hogy az idén 2013-hoz képest csökkent az európai és nÅ‘tt az amerikai befektetÅ‘k szerepe.

Michael Atwell annak kapcsán, hogy miért érdemes a régióba fektetni, kiemelte a piac méretét, a makroökonómiai tényezÅ‘ket, a várható pozitív növekedést, valamint a szektorok és országok változatosságát. Listáján szintén szerepelt az átláthatóság és fix intézményrendszer - bár az elmúlt években több országban jelentÅ‘s fejlÅ‘dés zajlott le ezen a téren, a legtöbbek szerint vélhetÅ‘en a KKE régió továbbra sem errÅ‘l híres. A szakértÅ‘ óvatosságra int és fontosnak tartja a befektetÅ‘k számára a bérlÅ‘i piacok ismeretét, külön kiemelte a varsói irodapiac kihasználatlansági rátájának növekedését. Véleménye szerint a fellendülés 2015-ben biztosan folytatódni fog, 2016-ra azonban csak óvatosabb elÅ‘rejelzéseket lehet adni. A hozamok csökkenése - ha mérsékelten is - de várhatóan szintén folytatódni fog.

A politikai helyzet még mindig visszatartó erÅ‘

Az elsÅ‘ panelbeszélgetés KKE és Magyarország - Versenyfutás a milliárdokért címen boncolgatta a régiós befektetések vonzerejét. A beszélgetést Michael Edwards MRICS, a Cushman & Wakefield közép-európai értékelési tanácsadási szolgáltatások vezetÅ‘je moderálta.

 

 

A közönség szavazhatott arról, hogy mi az elsÅ‘ számú probléma, amivel Magyarországon a befektetÅ‘k szembesülnek. Bár hat választehetÅ‘ség volt, a válaszadók döntÅ‘ többsége, 68%-a a politikát emelte ki, mint az elsÅ‘ számú akadályt. A beszélgetés során Del Chandler, a BNP Paribas Real Estate tÅ‘kepiaci ügyvezetÅ‘ igazgatója ki is emelte, hogy Kelet-Közép-Európában politikai tényezÅ‘k gyakran hátráltatják a piac fejlÅ‘dését, valamint azt, hogy Románia próbál átláthatóbbá válni, ami növeli vonzerejét.

Adrian Karczewicz, a Skanska tranzakciós igazgatója szerint a régióban a tÅ‘ke nagy része még mindig a core piacokat és termékeket célozza. Ez különösen igaz a német, osztrák és brit befektetÅ‘kre, akik szinte kizárólag Lengyel- és Csehországban nézelÅ‘dnek. Meglátása szerint a Magyarországon és Romániában megjelenÅ‘ befektetÅ‘k összetétele rendkívül vegyes (a görög befektetÅ‘ket emelte ki) és egyre jelentÅ‘sebb a helyi tÅ‘ke szerepe. Pozitív fejleménynek tekinthetÅ‘, hogy mindenhol a belföldi befektetÅ‘k aktivizálódását látja.

Mikor térnek vissza a német befektetÅ‘k?

Marco Kohla MRICS, az Immofinanz Group tranzakciós igazgatójának véleménye szerint a magyar és román piacokon hiányzik az intézményi tÅ‘ke, a németek azonban elkezdtek nézelÅ‘dni és várhatóan 1-2 év múlva vásárolni is fognak ezekben az országokban. Elmondta azt is, hogy szerinte az osztrákok jobban ismerek a magyar viszonyokat, mint a német vagy angolszász befektetÅ‘k, így vélhetÅ‘en bátrabban térnek vissza majd a piacra.

Noah M. Steinberg FRICS, a WING elnök-vezérigazgatója szintén pozitív látja a hazai piac jövÅ‘jét. Úgy véli, egyre több befektetÅ‘ érkezik, illetve tér vissza Magyarországra, akik minden szektor iránt egyaránt érdeklÅ‘dnek. A magyar ingatlanpiac fundamentumait vizsgálva mindenhol javulást lát és kedvezÅ‘ folyamatként kiemelte a gépgyártási kapacitás elmúlt években látott növekedését, ami az ingatlanszektor számára is kedvezÅ‘.

Peter Tatzl MRICS, a CA Immo régiós befektetési vezetÅ‘je szerint is eljött az idÅ‘, hogy a befektetÅ‘k szétnézzenek a régióban. Az ipari ingatlanpiac vonatkozásában elmondta, hogy a befektetÅ‘k gyorsan és hatékonyan akarják felépíteni a portfóliójukat, a logisztikai piacon ezért népszerűbbek a nagyobb ipari parkok, illetve a több ingatlant tartalmazó csomagok.

Lendületben a hazai befektetÅ‘k

2014-ben a hazai befektetési piac legaktívabb szereplÅ‘i voltak az ingatlanalapok. Az ennek hátterében meghúzódó okokról, illetve a hazai befektetÅ‘k jövÅ‘beni szerepvállalásáról beszélgetett Biró Gergely, a, Diófa AlapkezelÅ‘ vezérigazgatója, Csobádi Ákos, a Raiffeisen Bank Zrt. projektfinanszírozási fÅ‘osztályvezetÅ‘je, Furulyás Ferenc MRICS, a JLL, budapesti ügyvezetÅ‘ igazgatója, Pázmány Balázs, az Erste AlapkezelÅ‘ Zrt igazgatóságának elnöke és Tóth Balázs, az OTP Ingatlan AlapkezelÅ‘ vezérigazgatója.

A szakemberek összességében optimistán tekintenek a jövÅ‘be a magyar ingatlanpiac sorsát illetÅ‘en. Csobádi Ákos ugyanakkor kitért rá, hogy ez a pozitivitás nem határtalan, véleménye szerintmég mindig akadnak olyan problémák a hazai ingatlanpiacon, melyek késÅ‘bb kiütközhetnek. Furulyás Ferenc elmondta, hogy a jelenlegi rekordnak számító növekedés feletti öröm közben sem szabad elfelejteni, hogy nagyon mélyrÅ‘l indulunk, ahonnan a kisebb növekedés is nagy ugrásnak számít. A piac szintén optimistán tekint a jövÅ‘be, a pozitív hangulatot jól mutatja, hogy a konferencián jelenlévÅ‘ szakemberek 72 százaléka szerint a 2015-ös év még jobb lehet, mint az idei a hazai ingatlanpiacon.

Az elmúlt idÅ‘szakban a befektetések terén kimagasló aktivitást mutattak a hazai ingatlanalapok. Az alacsony kamatkörnyezetben sok kisbefektetÅ‘ helyezte pénzét ezen alapokba. Nagy kérdés lehet, hogy ha ez az alacsony kamatkörnyezet megszűnne, az hogyan befolyásolná az ingatlanalapok tevékenységét. Pázmány Balázs elmondta, hogy egy jó alappal jelenlegi 8-9 százalékos hozam érhetÅ‘ el, így a kamatszintnek nagyon jelentÅ‘s emelkednie kellene, ahhoz, hogy befolyásolja az alap iránti érdeklÅ‘dést. Bíró Gergely beszámolt róla, hogy alapjuk esetében 40-50 százalékos ingatlan feltöltést tűztek ki célul, ezért az egyéb likvidebb eszközöknek köszönhetÅ‘en a kamat emelkedés mellett az ingatlanalap hozamai is emelkednének. Véleménye szerint, a hazai ingatlanalapok tanultak a 2008-as válságból, komoly stratégiákkal rendelkeznek a lehetséges változások esetére.

A hazai szereplÅ‘k mellett jelen vannak természetesen nemzetközi érdeklÅ‘dÅ‘k is, ugyanakkor a hagyományos vásárlók, a német alapok és nyugati intézményi befektetÅ‘k továbbra sem aktívak Magyarországon. Tóth Balázs beszélt arról, hogy bár a piaci indikátorok alapján az elÅ‘bbieknek vissza kellene térniük, egyéb tényezÅ‘k akadályozzák az ismételt megjelenésüket. Ezek elsÅ‘sorban a megjósolható jövÅ‘ és a transzparencia hiányában keresendÅ‘k.

Pázmány Balázs, a külföldi befektetÅ‘kkel kapcsolatban kitért rá, hogy bár a korábbi irányokból kevésbé érkezik nemzetközi tÅ‘ke hazánkba, a nyugat-európai, amerikai befektetÅ‘k helyett jelenleg megjelentek más, például kínai befektetÅ‘k. Kitért arra is, hogy a jelenlegi környezet kimondottan kedvez a hazai szereplÅ‘k számára, a nyugati befektetÅ‘k eltűnésével olyan magas minÅ‘ségű, prémium ingatlanokat is meg tudnak vásárolni, melyre korábban nem nyílt lehetÅ‘ség. Szintén a hazai szereplÅ‘ket hozta kedvezÅ‘bb helyzetbe az adó és illetékszabályok változása, ami megszűntette a hazai ingatlanalapok korábbi versenyhátrányát.

A jövÅ‘re vonatkozóan a panelbeszélgetés részvevÅ‘i hozamcsökkenésre számítanak, amelynek eredményeként a válság elÅ‘tti befektetÅ‘k ismét a piacra lépés mellett dönthetnek. Egyedül a kiskereskedelmi piacon kérdéses a hozamok alakulása, melyet jelentÅ‘sen megviselhetnek a nemrégiben elfogadott, illetve a jövÅ‘re vonatkozóan tervezett jogszabályváltozások. Az ingatlanpiac szempontjából ezek közvetlenül nem éreztetik hatásukat, de tovább erÅ‘sítik a szabályozási kockázatot, s hátráltathatják a külföldiek piacra lépést.

Napenergia a kertben

A konferencia második szekciójában elÅ‘ször három elÅ‘adást hallgathattak meg a résztvevÅ‘k. Simon Róbert, az E.ON Energiakereskedelmi Kft. nemzetközi ügyfelek értékesítési menedzsere Ingatlan-értéknövelés napelem-beruházással című elÅ‘adásával indította a szekciót. ElsÅ‘ként emlékeztetett, hogy Magyarország jelentÅ‘s vállalásokat tett a megújuló energiák felhasználási arányának növelésére vonatkozóan, bár európai szinten így is a sereghajtók közé tartozunk.

Simon Róbert kiemelte, hogy a háztartási méretű kiserÅ‘művekkel (HMKE) egy egyszerűsített csatlakozási pontot lehet létrehozni, magánszemélyként így termelÅ‘ként és nem csak fogyasztóként van lehetÅ‘ség belépni a piacra. Ezek az erÅ‘művek most is jelen vannak Magyarországon, 97%-uk napenergiát használ. 2013 végén 30 MW beépített kapacitással rendelkezett az ország, ez 2600 HMKE-t jelent, ami bár soknak hangzik, de más európai országokhoz képest eltörpül ez a mennyiség. Egy ilyen beruházás támogatás nélkül 8-16 év alatt térül meg, 85%-os támogatással azonban már 1,5-2 éves idÅ‘távon profitálni lehet egy HMKE kiépítésébÅ‘l.

 

Rosszabbul építünk, mint 100 éve?

PintyÅ‘ke Marcell, a KÉSZ Holding marketing és kommunikációs igazgatója ÉpítÅ‘ipar mint gazdasági húzóágazat? című elÅ‘adásában emlékeztetett arra, hogy a válság Európa-szerte mindenhol törést okozott az építÅ‘ipar fejlÅ‘désében, csak a kiváltó ok különbözött. Itthon 2013-ban az építÅ‘ipar megindulást az uniós források hozták meg, azonban itt is igaz, hogy "alulról könnyű kicsiket lépkedni felfelé". 2014-ben a szakértÅ‘ szerint egy lassú, bizonytalan növekedést érhetünk el. Úgy látja,jelenleg Magyarországon az építÅ‘ipart csak óvatosan lehet húzóágazatnak nevezni: önmagában 4%-kal járul hozzá Magyarország éves GDP-jéhez, a másodlagos és harmadlagos iparágakon keresztül azonban ennél jóval nagyobb a szerepe.

PintyÅ‘ke Marcell az innovációról is beszélt az építÅ‘iparban. Úgy véli, nem tud olyan ütemben fejlÅ‘dni a technológia, hogy megfeleljen az üzleti, illetve a szabályozói igényeknek. Sok példát hozott fel arra, hogy a XX. században több világhírű épület gyorsabban lett kész, mint ma amennyi ideig ma egy egyszerű felújítás tartana.

Budapesti olimpia: a tettek mezejére kell lépni

A magyarországi sportberuházásokról és stadionlázról beszélgetett Alastair Graham, a KPMG Sporttanácsadó csoportjának igazgatójának moderálásával Johnny Dunford MRICS, az RICS Nemzetközi Kereskedelmi Igazgatója, Dr. Gudra Tamás, a Magyar Labdarúgó Szövetség gazdasági igazgatója, PintyÅ‘ke Marcell, a KÉSZ Holding marketing és kommunikációs igazgatója, és Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM a Magyar Sportért Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Dr. Gudra Tamás beszélt arról, hogy 2010-tÅ‘l új lendületet kaptak Magyarországon a sportfejlesztések, elindultak az elmúlt 20 -25 évben elmaradt beruházások. A korábbi elmaradások miatt egyfajta pótlásra van szükség, ami jelentÅ‘sen megnövelte a hirtelen szükséges források nagyságát. A Magyar Labdarúgó Szövetség célja, hogy a 32 NBI-es csapat stadionjai megújuljanak, vagy újak épüljenek fel. A munka 2016-2017-re készülhet el. De az elÅ‘bbiek mellett 8-900 amatÅ‘r pálya építése is a célok között szerepelt a tömegsport erÅ‘sítése érdekében. Az NBI-es stadionok esetében, 400-1500 milliós fejlesztés szükséges a megfelelÅ‘ minÅ‘ségű felújításhoz, míg az új stadionok egyenként 8-9 milliárd forintos összegbÅ‘l valósulhatnak meg. Fontos azonban, hogy a foci színvonalának javulnia kell, addig ugyanis nem lesz nagy áttörés a nézÅ‘számokat illetÅ‘en.

PintyÅ‘ke Marcell beszélt arról, hogy a stadion építése, tervezése, a városi koncepcióba illesztése nagyon komoly feladat. Nagyon nagy munka húzódik meg mögötte, sokszor az elÅ‘készítés hosszabb ideig tart, mint maga a kivitelezés. Véleménye szerint az azonban biztos, hogy a stadionépítés meghatározó befolyásolója eleme a hazai építÅ‘iparnak, akár indokolt a létesítmények felépítése, akár nem. A jövÅ‘re nézve ugyanakkor nagyon fontos feladat, hogy ezeknek megtalálják a megfelelÅ‘ kihasználási lehetÅ‘ségeket.

A szakemberek Budapest és az olimpia kapcsán is beszélgettek. Johnny Dunford elmondta, hogy olimpia sikerességéhez nagyon körültekintÅ‘en kell megtervezni az ingatlanfejlesztéseket. Az olimpia helyszínéül szolgáló London kapcsán beszélt arról, hogy nagyon sok létesítményt úgy építettek meg, hogy eleve gondoltak a jövÅ‘re. Ezek szétszedhetÅ‘ek és újrahasznosíthatóak voltak, vagy nagyságukat késÅ‘bb csökkenteni lehetett.

Szalay-Berzeviczy Attila a Budapest olimpia rendezésével kapcsolatban arról beszélt, hogy ez egyelÅ‘re egy olyan álom, amit még csak kevesen hisznek el. A jelenlegi sportfejlesztéseket azonban mind egy jövÅ‘beni olimpia rendezés irányába mutathatnak, bár sok kérdÅ‘jelet is felvetnek. A nemzeti stadion nagy hibája például, hogy bár a 2020-as EB négy meccsét ott tarják majd, a futópálya hiánya miatt alkalmatlan lesz atlétikai versenyekre, a 60 ezres nézÅ‘száma ellenére így a nyitórendezvény lebonyolítására is. Még egy ekkora stadion felépítésére forrást találni ugyanakkor nehéz lehet.

Szintén beszélt arról, hogy fontos lehet, hogy hol lesz az elsÅ‘ olimpia Közép-Kelet-Európában. De véleménye szerint, ahhoz hogy Budapest lehessen az, a tettek mezejére kell lépni. Konszenzusra van szükség, illetve megfelelÅ‘ ingatlanfejlesztési tervre. Mivel Magyarország az EU tagja, az olimpia rendezéshez szükséges létesítmények fejlesztését az Európai Uniós források is segíthetik.

Általános trend, hogy az olimpiák rendezése az évek során egyre nagyobb és nagyobb volumenűvé vált, mely hatalmas összeget emészt fel, s így a kisebb, közepes méretű városok inkább távol maradnak tÅ‘le. A múltban több visszalépés is történt ennek köszönhetÅ‘en. Jelenleg azonban van törekvés arra nemzetközi szinten, hogy ezek kisebb megterhelést jelentsenek majd a városok számára és egyszerűsítsék az olimpiarendezést.

Beindult a lakáspiac

Lassú emelkedés figyelhetÅ‘ meg a hazai lakáspiacon. Bár országos átlagban 2 százalékos a növekedés, ez azonban régiónként, városonként és városrészenként is jelentÅ‘s eltéréseket mutat. A növekedést jellemzÅ‘en Sopron, Kecskemét, GyÅ‘r és természetesen Budapest néhány kerülete (ilyen például a belváros) viszi a hátán, míg továbbra is vannak leszakadó területek. Még óvatos emelkedés sem jellemzi ugyanakkor az új építésű lakások piacát. "Az új építésű lakások iránt a kereslet egyelÅ‘re igen csekély, ráadásul ilyen mértékű áfakulcs mellett jelenleg nem is lehet profitábilisan fejleszteni. Ehhez a tranzakciószámok és az árak emelkedésére, és természetesen a hitelkihelyezések növekedésére lenne szükség" - mondta Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezetÅ‘ igazgatója.

"A hitelundor jelenleg áthatja a piacot" - tette hozzá Ambrus Tamás, a Duna House országos értékesítési vezetÅ‘je. Véleménye szerint azonban rengeteg a beragadt tranzakció, amelyeknek - összhangban a hitelkamatok csökkenésével - elÅ‘bb utóbb pozitív irányba mozdíthatják a szektort. Arról nem is beszélve, hogy Tokodi Gábor, az FHB Bank vezérigazgató-helyettese szerint a jövÅ‘ év Å‘szére az adósmentÅ‘ csomag várhatóan lezárul, ez pedig piaci alapon tisztíthatja a banki portfóliókat is. A adósmentés kapcsán Csillag Tamás, a Nemzeti EszközkezelÅ‘ Zrt. vezérigazgatója hozzáfűzte, hogy jelenleg 13-14 ezer ingatlant vásároltak meg, amely tranzakciók esetében nyilvánvaló, hogy mind a hitelezÅ‘knek, mind az adósoknak jó megoldás. A vezérigazgatónak - bár a visszajelzések pozitívak - nincsenek információi azonban arról, hogy várható-e a program esetleges kibÅ‘vítése. Kiemelte: mindenképp szükség lenne egy fenntartható szociális/állami bérlakás programra is. Tokodi Gábor az albérleti piac kapcsán hozzáfűzte: "Amennyiben tovább csökkennek a hitelkamatok - ez a jó ügyfeleknél vélhetÅ‘en így is lesz -, akkor a lakásvásárlás, finanszírozási szempontból megelÅ‘zheti a bérletet. Ez pedig mindenképpen ösztönzÅ‘en hathat az éledezÅ‘ lakáspiacra is."

Az FM-PM kihívásairól

A Facility Management és Property Management kapcsolatáról, illetve az elÅ‘ttük álló kihívásokról, beszélgetett Csukás Csongor MRICS, a BNP Paribas Real Estate, nemzetközi PM igazgatója, Décsi Gábor MRICS, a DOME Facility Services Group ügyvezetÅ‘ igazgatója, Honi Katalin MRICS, a STRABAG Property and Facility Services PM üzletág igazgatója, Schmidt András, a Skanska Magyarország létesítménygazdálkodási és fenntarthatósági vezetÅ‘je, Szebenyi Miklós, Head of FM and Retail Property Management, a JLL FM és Kiskereskedelmi ingatlan részlegének vezetÅ‘je, Szijártó Péter MRICS, a, B&V Group vezérigazgatója. A szakemberek nagy egyetértésben beszéltek kezdetben arról, hogy az FM és PM tevékenység valójában ugyanannak a szolgáltatási láncnak a része, így nagyon fontos a megfelelÅ‘ együtt működés. Annak tekintetében azonban, hogy mely feladatok tartoznak a különbözÅ‘ tevékenységi területekhez már kissé különbözÅ‘ álláspontokat képviseltek, illetve azt is különbözÅ‘képpen látták, hogy az esetleges hibákat kinek, s hogyan kell orvosolnia.

 

Az e-kereskedelem hatásai a retail és a logisztikai piacra

Az online értékesítési csatornák térhódítása egyértelmű hatást gyakorol az ingatlanpiacra. A hotelpiacon - ahol ma már a foglalások jelentÅ‘s része online történik - például a lokáció mellett az online megjelenés is egyre inkább fontos. "Aki nem fejleszt, elbukik" - foglalta össze Török Ágoston, a Mellow Mood Froup értékesítési igazgatója. De kiemelt jelentÅ‘séggel bír az online értékesítési csatornák népszerűsége a kereskedelmi ingatlanok piacán is. Bár iparágak szerint ez változó lehet, de egyértelműen kimutatható a boltok karakterváltozása. "Kutatások bizonyítják, hogy ma a költséghatékony optimum eléréséhez nem feltétlenül van szükség elképesztÅ‘ boltméretekre. Csak e-kereskedelmet folytatni bolthálózat nélkül azonban lehetetlen" - vallja Starcz Ákos. A Libri-Shopline Nyrt. vezérigazgatója szerint a jövÅ‘ben kiemelt jelentÅ‘séggel bír majd, hogy a kereskedÅ‘k milyen másodlagos ajánlatokkal növelik majd a kosárértéket az offline terepen. A boltok méretének világszintű csökkenését CsörgÅ‘ Anita is elismerte. A CBRE kereskedelmi üzletágvezetÅ‘je azonban hozzátette, hogy a divatüzletekre ez a trend azonban nem feltétlenül jellemzÅ‘.

 

Végre vannak fejlesztések

A válság nem múlt el nyomtalanul a hazai ingatlanpiacon, a jelenlegi helyzet sok szempontból a 90-es éveket idézi, kivételt talán csak az irodapiac képvisel. A helyszínválasztások, illetve a projektek nagysága egyaránt a 20-25 évvel ezelÅ‘tti állapotokat mutatja, bár azóta változtak a bérlÅ‘i igények, illetve a technológiák is. Az új fejlesztési lehetÅ‘ségekrÅ‘l és irányokról Czifra Balázs MRICS, a DTZ ügyvezetÅ‘ igazgatója, Hatvani Dániel, a CIB Bank strukturált finanszírozási vezetÅ‘je, Pados Gergely, a Cushman & Wakefield ügyvezetÅ‘ igazgatója, Rábai György MRICS, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. Partnere, ügyvezetÅ‘ igazgatója és Sarlós Nóra MRICS, az American Appraisal üzletfejlesztési igazgatója beszélgetett. A beszélgetés keretében elhangzott, hogy a jövÅ‘ nem pusztán csak az új fejlesztésekrÅ‘l szólhat, hanem a korábbi projektek újragombolása is komoly szerepet kaphat.

 

Forrás: Portfolio Ingatlan
Tartalmi partnerünk a 

KÖVESS MINKET









Raktár ajánló

Polgár raktárcsarnok - Ipari Park M3

Hízlalda u. 3.

kiadó raktár1293 m2
bérleti díj4.5 - 4.5 €/m²/hó+áfa

M3 Logisztikai Központ

Székely Elek út 11.

kiadó raktár19950 m2
bérleti díj1.2 - 2.5 €/m²/hó+áfa

A Háros 7 raktárbázis

Háros u. 7.

kiadó raktár2300 m2
bérleti díj3.5 - 0 €/m²/hó+áfa

Ferihegy Ipari Park

Új Ecseri út 2.

kiadó raktár0 m2
bérleti díj3 - 3 €/m²/hó+áfa

MetLog Szerencs

Gyár utca 19.

kiadó raktár9254 m2
bérleti díj2.2 - 2.2 €/m²/hó+áfa

A Háros 7 raktárbázis

Háros u. 7.

kiadó raktár2300 m2
bérleti díj3.5 - 0 €/m²/hó+áfa

Raktár kereső

string(70) "/raktarpiaci-hir/Itt-Acs-most-derAfl-ki-mi-AcpAflhet-Acs-hogyan/45343/"
string(14) "35.168.111.191"
NULL
string(11) "raktar.info"
string(3) "ih9"